Egy szép napos vasárnap délután kezdetét vette az idei MaMuT tábor. Érkezés után mindenki elfoglalta a szobáját, megismerkedett a szobatársaival és szerencsés esetben a szobafelelősével is. A tábort Juhász Peti táborvezető nyitotta meg, majd társasjátékozás következett. Mintegy 15-20 féle játék közül lehetett választani, amelyeket valamelyik felnőtt meg is tanított, mindenki talált magának köztük kedvére valót. Vacsora után még néhány számháborúra is volt lehetőség.
Hétfő
A hétfői nap – akárcsak a többi – két másfél órás matekfoglalkozással kezdődött. Szép idő volt, így délután következhetett a szokásos túrázás, ahol most is két út közül lehetett választani. A hosszabb túra a Kékesre vezetett fel, itt a 700 méteres szintkülönbség leküzdése jelentette a legnehezebb feladatot. A rövidebb túra idén is a sástói kilátóhoz ment, majd egy közeli réten töltöttek el időt az erre a túrára menők különböző játékokkal.
Vacsora után számháború következett, ezt ismét nagy lelkesedés fogadta. Majd következett a Sártúra nulladik feladata. Ebben mindenki kapott egy lapot, melyen két csapattársa anagrammája szerepelt. A lapok segítségével kellett megtalálni a csapatokat. Bár a vélemények szerint ez egy nehéz feladatnak számított, de a leggyorsabb csapat így is rácáfolt a várakozásainkra: előzetesen 20 percet tippeltünk, végül kevesebb mint 12 perc alatt sikerült az egyik csapatnak összeállnia.
Kedd
A kedd délután első attrakciója Danka Miki „Tényleg racionális vagy? – Agyi hibák és illúziók” előadása volt. Szinte az egész tábor ott volt. Megtudtuk, hogy milyen tényezők befolyásolnak bennünket valójában, amikor meggyőződésünk szerint teljesen racionálisan gondolkodunk. Különösen népszerűek voltak azok a kísérletek, amiket a gyerekek magukon is kipróbálhattak.
A további programban a már hagyománnyá vált szabadulószoba és asszociációs gráf mellett több újdonság is szerepelt: voltak, akik a Penrose-csempézéssel ismerkedtek meg, mások tarokkozni tanultak, az erősebb gyomrúak pedig bagolyköpeteket főztek ki, hogy kiderüljön, milyen állatot ebédelt korábban az illető bagoly.
Vacsora után sokan összegyűltünk liftezni, ejtőernyőzni, rövid jeleneteket szinkronizálni, vagy éppen kipróbálni magunkat egy szuper edző szerepében, hogy kihozzuk társunkból a maximumot: a Momentán Társulat impró- és drámajátékai során most sem unatkozott egyetlen táborozó sem.
Szerda
A szerdai nap délelőttjén a matekfoglalkozások az első két napon megszokott sorrend fordítottjában zajlottak le. A lényeg viszont maradt: a gyerekek gyűjtötték a megoldandó feladatokat, a jó gondolatokat és a csokikat.
Ebéd után – a sok egy helyben ülve gondolkodást kiegészítendő – sportolás következett. A diákok pingpongban, fociban és röplabdában mérkőzhettek meg egymás ellen. Hatalmas lelkesedéssel és fifikás ügyességgel bűvölték a labdát mindegyik játékban. Az egymás elleni küzdelemben megfáradt játékosok aztán a szabadulószobában és a krimifejtés során tornáztathatták meg ismét agytekervényeiket.
Egzotikumként az amerikai egyetemisták programjain építhettünk tornyot vagy fejthettünk sudokut, szokatlan módon. A délután folyamán Csepregi-Horváth Zsófitól tanultunk néptáncot, ezt Dobos Sándor, a kilencedikesek tanárának citerajátéka kísérte.
Csütörtök
Ebben az évben a Sártúrának azt az arcát ismertem meg, amely a kooperáción és az egymásra figyelésen alapult. A gyerekek, mint minden évben, idén is 8-9 fős csapatokban játszottak. Az idei alliteráló csapatnevek témáját az eszközök adták: Fess Festőhengerek, Garázda Gereblyék, Csalafinta Csavarhúzók, …
Bárány és Bagoly állomásán ki lehetett próbálni a Mind nevű játékot. Minden csapattag kapott egy számot egy megadott intervallumban. A játék alatt növekvő sorrendben kellett lerakni a kártyákat anélkül, hogy a csapattagok bármilyen módon kommunikálnának egymással. Két jellemző stratégia alakult ki: egy megbeszélt ütemre való belső számolás, vagy a már lerakott számok figyelése. Nehéz megmondani, melyik a jobb stratégia. Minden esetre az első stratégiát megnehezíti, ha a számok 0 és 3000 között vannak, hiszen egyesével számolva kifutnak az időből, vagy pedig az egyes csapattagoknál elcsúszik a ritmus. Vajon még milyen stratégia létezik a játékra?
Vacsora után szokás szerint Fele sem igazzal folytatódott a játék, ahol idén egy fele is igaz kérdés is becsúszott: melyik app-ot nem tiltotta ki az Apple Store?
Egy ilyen kérdés is volt: „Milyen makettvonatokkal kapcsolatos rekordot döntöttek meg 2013-ban?”
Miki válasza szerint „egy amerikai makettvonat-evő versenyről van szó, amelyet 2008-ban egy szomorú baleset fémjelzett, amikor is bekapcsolódott egy már megevett vonat…”. Számunkra is meglepő módon Miki erre a válaszára is kapott szavazatokat. Ezt valamelyest magyarázza, hogy a valódi válasz sem sokkal jobban hihető: 2013-ban arra próbáltak választ kapni Németországban, hogy hány makettvonat képes elhúzni egy ugyanolyan, de valódi vonatot (a válasz: 198).
Az estét egy közös építkezés zárta, ahol a csapatoknak azt a „mérnöki” feladatot kellett megoldaniuk, hogy hidat építsenek papírból és gémkapocsból.
Péntek
A tábor utolsó napja idén is remek hangulatban telt. A délelőtti matekfoglalkozásokon ugyan érezhető volt egy kicsit, hogy nem csak a felnőttek, de a gyerekek is kezdenek fáradni. Szerencsére ez a lelkesedésüket nem befolyásolta, és nem csak a délelőtti két foglalkozáson, hanem a délutáni extra matekon is lelkesen gondolkodtak.
A nap fénypontjai a délutáni tanár-diák mérkőzések voltak, ahol sakkban, tandemsakkban, ping-pongban, röplabdában és fociban mérte össze a tudását a két csapat. A tanárok legjobb eredménye egy döntetlen lett tandemsakkban, pedig éjszaka még egy Captain Sonar fordulóra is sor került (ezt a játékot a diákok frissen tanulták, mégis 3:0-ra nyertek a Bagolyvadász csapat vezetésével).
A tábor lezárásaként este még csokoládé- és tortajutalomban részesültek a hét bajnokai, a kilencedikesek is megköszönték a tábort, sőt még meglepetés sütivel is készültek. A közös pizzázás után az amerikaiak vezetésével Fortnite dance-t tanult a csapat, ahova még az ifik és a tanárok közül is sokan beálltak.
Végül pedig kezdetét vette a virtuális tábortűz (laptopokon ment a tábortűz-videó), ahol a nyolcadikosok kihirdették az első tanári sártúra eredményeit, és kiosztották a jutalmakat is.
Érdekes meglepetés volt, hogy mind az első, mind az utolsó csapat lehetőséget nyert Kende vicceinek meghallgatására. A színvonalas játékot ezúton is köszönjük a diákoknak. Utána közös gitározással, énekléssel zártuk az estét, amely elég későn ért véget. Ezt követően a gyerekek nagy része elment aludni, a többiek pedig a termekben játszottak, vagy a szabadtéren a csillagokat, napfelkeltét nézve beszélgettek, ameddig bírtak.
Szombat
Az éjszakázás mértékétől függően ki frissebben, ki fáradtabban kelt szombaton. A reggeli után egyetlen programpont volt csak, a cuccok összepakolása után a hazaindulás. Sok élménnyel gazdagodva, némiképp szomorú szívvel vettük tudomásul, hogy idén is véget ért a MaMuT.
Reméljük, jövőre ismét sokan találkozunk itt.
Képek
A kilencedikesek dala
Az Ohio dallamára énekelendő.
Ide járunk, hol kékes a hegy,
Minden gyerek, matekozni megy
Vár ránk Peti, hív a sok jó
Lobban a tűz, minden bajt elűz.
Meghívtak ők, pár versenyen
Hogy jöjjünk el, Mátrafüredre
Vár ránk Peti, hív a Pósa is
A MaMuT jó, kell a meghívó
Megmondtam én, hogy ott leszek
És jövőre is, mindent megteszek
Vár ránk Peti, hív a sok matek
Legjobb ez mind, csakis veletek
Barátságok, itt köttettek
Minden év csodás, végettetek
Vár ránk Peti, hív a sok barát
Énekeljük a MaMuT dalát
És akik mind, segítenek
De bulizni, is velük lehet
Vár ránk Kartal és a sok ifi
A táborban nekünk van Wifi
És akik mind, tanítottak
Megköszönjük, a munkátokat
Vár ránk Bagoly, hív a nagy medve
Tanításotok, nem lesz feledve
Éjfél után jár az óra
De ez az alkalom, jön most kapóra
Mert rossz dolog, az elválás
De mindenki , nagyon hálás
Ide járunk, hol kékes a hegy ,
Minden gyerek, matekozni megy
Vár ránk Peti, hív a MaMuT
Befejezzük, most a dalunk
A MaMuT-táborok 2019-ben támogatásban részesültek az NTP-TÁB-19-0055 kódjelű pályázaton.
