A Gondolkodás Öröme Alapítvány

Danka Miklós: Egyetemválasztás – másként

Az alábbiakban a saját véleményemet olvashatod, és nem valamifajta “univerzális igazságot”. Semmi sem fekete-fehér, és minden alól vannak kivételek. A legtöbbet úgy tanulhatsz ebből a cikkből, ha nyitott elmével fogadod az érveimet, és a saját véleményedet bővíted az itt olvasottakkal.

Nemrég egy egyetemválasztás előtt álló sráccal beszélgettünk az egyetemekről, és ennek során vettem észre, hogy általában olyan dolgokra helyezzük a hangsúlyt, amik nem is olyan fontosak.

A legtöbb ilyen beszélgetés akörül forog, hogy melyik egyetem oktatja a legjobban az adott tárgyat. Kifejezetten tudásalapú tárgyaknál, például orvosoknál, ennek még lehet értelme – de olyan tárgyaknál mint a matematika, számítástudomány (informatika), vagy akár a szociális tudományok, biztosan kevesebb van.

Cambridge
forrás: thirdyearabroad.com

Mi több, az oktatás színvonala – egy bizonyos értelmes szint fölött – nem számít. Az egyetemi tanulás legfontosabb értéke az adott tárgyra jellemző gondolkodásmód kifejlesztése (hogyan gondolkodnak a mérnökök, a biológusok, a fizikusok, a szociális tudományok művelői?). De ezen túl a konkrét tárgyi ismereteid fejlesztése elsősorban rajtad múlik, illetve olyan dolgok vezérlik, mint a projektjeid, a kutatásod, vagy az állásod.

Másképp fogalmazva: az egyetemi tananyag maga szinte sosem befolyásolja a munkalehetőségeidet és a jövődet – ezzel szemben a gondolkodásmódod és a személyiséged nagyon is.

Miközben másról sem beszélünk, csak az oktatás minőségéről, nem vesszük észre a rengeteg kulcsfontosságú elemet, amik alapvetően alakítják a személyiségedet, a gondolkodásmódodat és a perspektívádat – és amik végeredményben valóban merőben befolyásolják a jövődet.

Az alábbiakban néhány olyan aspektust sorolok fel, amelyekről úgy gondolom, hogy valóban kritikusak, és alapvető hatásuk van az életedre – de legalábbis mindenképpen fontosabbak, mint a tárgyoktatás minőségének mindenároni maximalizálása. Sokat beszélgettem olyan, akár otthon vagy külföldön tanult emberekkel, akik már elvégezték az egyetemet, elkezdték a karrierjüket, és ennek fényében tudtak mesélni arról, hogy a jelenlegi tapasztalatukkal mit találtak hasznosnak, és mit hiányoltak utólag. Ezeket az aspektusokat ezen beszélgetések alapján gyűjtöttem össze.

Milyen kultúrát ismerhetsz meg? Találkozhatsz számodra ismeretlen szociális rétegekkel és körökkel? Esetleg megismerhetsz egy új várost (akár Budapestet)? Vagy megtapasztalhatsz egy teljesen másik kultúrát egy másik országban? Most kultúrán nem a művészetet értem, hanem egy nemzet, egy ország saját gondolkodásmódját. Hogy gondolkodnak egymásról? Mennyire elfogadóak? Mi természetes és mi nem számukra? Mennyire közvetlenek egy beszélgetésben? Milyen fontos számukra a közösség? Egy másik kultúra mély megértése és átélése elképesztően kiszélesíti a prespektívádat és nagyon sokat ad a személyiségedhez. Éppen emiatt ez egy borszasztóan erős érv a külföldön tanulás mellett. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, milyen nagy és fontos hatása van ennek az ember életére.

Milyen lehetőségekhez kapsz hozzáférést? Látsz cégeket küzdeni az adott egyetem tanulóiért, hogy nyári munkákra és állásokra csábítsák őket? Van esélyed együtt dolgozni kimagasló kutatókkal és a szakterület nagy alakjaitól tanulni? Hozzá tud járulni az egyetem a projekteidhez és az utazásaidhoz? Mennyi személyes figyelmet kapsz az előadóktól, tanároktól, oktatóktól? Pénzügyileg stabil az egyetem?

Milyen szaktárgyi szemléletet tudsz elsajátítani? Csak memorizálni kell a tananyagot, vagy azt is megtanítják, hogy hogyan gondolkodik egy mérnök/biológus/fizikus/szociális tudós? Ez az egyetemtől is függ, és a választott ország oktatási stílusától is. Világszínvonalú (vagy legalábbis friss) és sokféle a kutatás? Csak ott lehet hasznos és modern gondolkodásmódot elsajátítani, ahol azt alkalmazzák is.

Milyen a tanulók hozzáállása a tanuláshoz? Mi számít menőnek: a lazulás, a jó vizsgaeredmények, vagy netán egy egyetemen kívüli klub vagy vállakozás elkezdése? Nagy a versengés az egyetemen, és ha igen, akkor ez még jobb munkára inspirál majd téged, vagy elveszi a kedvedet és a lelkesedésedet? Kreatív, proaktív a kultúra? Itt nincs jó és rossz választás: a számodra fontos és a személyiségednek megfelelő stílust érdemes választani.

Mit árul el rólad az, hogy felvettek arra az egyetemre? A fő oka annak, hogy az angliai Cambridge és Oxford annyira keresettek nem az előadások színvonala, hanem az a tény, hogy (valamilyen értelemben) a legjobbak jelentkeznek oda. Egy oxbridge-i diploma gyakorlatilag azt garantálja, hogy a legjobbak között voltál 17 évesen.

Képes leszel megtanulni önállóan boldogulni? Tipikusan azok, akik egy városban1 laknak a szüleikkel, nehezen, lassabban, vagy egyáltalán nem önállósodnak. Az egyetem egy páratlan alkalom arra, hogy beletanulj az önállóságba egy eléggé védett környezetben, miközben kialakítod az identitásodat.

Akad tehát min gondolkodni… na de hogyan kaphatunk válaszokat ezekre a kérdésekre? A megszokott egyetemi rangsorok2 hasznosak olyan aspektusok megválaszolásában mint a kutatás színvonala, a személyes figyelem, vagy a cégek véleménye, feltéve, hogy a tárgyadhoz kapcsolódó rangsort böngészed. Azonban általában nem segítenek a kultúrával és a te személyiségeddel kapcsolatos kérdésekben. Ezekhez azt javaslom, hogy keress meg a számodra érdekes egyetemekről embereket (tanulókat és tanárokat is), és alakítsd ki a saját véleményedet az ő történeteik és meglátásaik segítségével.

Összefoglalva:

  • A tárgyadat elég jól megtanulhatod gyakorlatilag bárhol, ami egy relatíve színvonalas hely.
  • Ezzel szemben a jövőd szempontjából kulcsfontosságú az, hogy megfelelő kultúrában szocializálódj, megismerj más gondolkodásmódokat, hogy jó lehetőségekhez legyen hozzáférésed, és hogy növeld a perspektívádat.
  • Következésképpen inkább válassz a kultúra és az egyetem által szolgáltatott lehetőségek alapján.

Lábjegyzetek

1 – Pontosabb lenne háztartást írni város helyett, azonban a gyakorlatban akik egy városban laknak a szüleikkel, szinte mindig egy háztartásban is laknak, egyszerűen mert így olcsóbb (egyetlen egyszer láttam erre kivételt).

2 – Itt elolvashatod az egyik rangsor metodológiáját.

A pénz sajnos gyakran határokat szab ezeknek a döntéseknek. De ez is csak arra világít rá, hogy érdemes sok energiát fektetni az ösztöndíjak és támogatások keresésébe, illetve hogy sokszor érdemes diákhitelt felvenni.

A fentieknek egy következménye, hogy szinte mindig érdemes külföldre menned egyetemre, még akkor is, ha a te tárgyadból a legjobb egyetem egyébként Magyarországon lenne. Valami olyat nyersz vele, ami minden mást felülír.

Természetesen léteznek okok az otthonmaradásra is… Mégegyszer, ennek az írásnak a célja arra felhívni a figyelmet, hogy szinte mindenki alulértékeli a hatalmas, életreszóló előnyeit annak, ha más felfogásokat ismer meg ebben az életkorban.

Sokszor az emberek erősen elítélnek helyeket az előadásaik minősége miatt – az előbbiek alapján világos, hogy ez miért nem számít igazán.

Angolul itt olvashatjátok a cikket: http://blog.miklosdanka.com/choosing-universities-an-alternative-way

Szívesen várok megjegyzéseket az írással kapcsolatban, akár emailben: danka.miklos [K] gmail [P] com, akár lent, kommentek formájában.

Hozzászólások