
A Techtábor egyik célja, hogy a diákok megismerkedhessenek az ipari szoftverfejlesztés világával. Ennek fontos eleme, hogy a résztvevők minél színesebb palettával találkozzanak, más szoftverfejlesztők tapasztalataiból is tanulhassanak. Ezért ez alkalommal meghívtuk Hanák Dávidot, az NNG vezető fejlesztőjét egy beszélgetésre.
A beszélgetés első részében Dávid az életútjáról mesélt, a matematikától kezdve a kutatáson át egészen egy vezető fejlesztői pozícióig a magyar szoftverpiac egyik domináns szereplőjénél, majd az útvonaltervezéssel kapcsolatos kihívásokról volt szó. Itt kiderült, hogy az algoritmikus nehézségeken kívül a való élet komplikáltsága okozza a legtöbb gondot: Tokió akár ötszintes úthálózata és alagútjai, vagy akár Párizs csillagutcái és hatalmas körforgalmai is trükkös megoldásokat kívánnak. Ehhez minden rendelkezésre álló információt, beleértve a kerekek fordulatszámát, illetve az autó sebességét és gyorsulását is, ki kell használni. A minőségbiztosításhoz pedig nemcsak automatikus regressziós teszteket használnak, hanem akár napi 10 órás “field test”-eket is, ahol egy csapat elemzi a navigációs eszközök logjait bonyolultabb úthálózatok bejárása közben. Ilyen tesztek nélkül komoly hibák léphetnek fel, melyeket a vezetők sokszor vakon követnek: így kerülhetnek a Spanyol Lépcsőre, szorulhat be egy kamion egy szűk utcába, vagy kerülhet valaki véletlenül külföldre…
A második részben olyan dolgokról volt szó, melyek a programozó életének részét képezik, de nem a kódolásról szólnak. Itt kiderült, hogy az NNG sem rögtön navigációval kezdte pályafutását, hanem játékcégként szerezte alaptőkéjét, majd ebből nőtte ki magát először PDA-kra fejlesztő, majd később a piac alakulását követve gyári navigációt fejlesztő céggé – itt olyan üzleti taktikáról is hallhattunk, mint a “white-label product”. Dávid mesélt a csapatvezetői munkájáról is: itt kifejtette, hogy a céges munkához alapvető követelmény a csapatmunka, az együttműködés, a kommunikáció, az önálló, önszervező csoportok, de a jó megoldások érdekében a kritizálás is.
A diákok visszajelzése egyhangúlag pozitív volt (ezekből néhány alább olvasható), így a továbbiakban is tervezzük vendégek meghívását.
„Nekem kifejezetten tetszett az előadás, amiből elég sokat lehetett tanulni. Ami legjobban megmaradt bennem az az, hogy programozásban (meg sok másban is) nagyon fontos a csapatmunka, ami nélkül nagyon nehéz lehet haladni. Illetve az, hogy egy programra soha nem lehet rámondani, hogy kész, mert mindig mindenhol lehet rajta javítani.”
„Szerintem nagyon jó volt, tetszett, hogy teljesen kötetlen volt az előadás, bármit és bármikor lehetett kérdezni.
Az előadás témája is egy jó választás, és így legalább el tudtuk egy kicsit képzelni, hogy miből is áll a programozói munka. Nem tudtam, hogy Magyarországon létezik egyáltalán ilyen cég. Érdekes volt, hogy a problémákat hogyan oldják meg, és azt hogyan tesztelik utána.
Szerintem a következő táborokban is legyenek ilyenek!”
„Az előadás tetszett, szerintem másik alkalomra is hívhattok előadót :). A konkrétumok, amiket elmondott arról, amit csinál, érdekesek voltak, és kiderült az is, milyen egy programozó átlagos napja.”