A Gondolkodás Öröme Alapítvány

Matematika szak az ELTE-n és Cambridge-ben Interjú Simon Péterrel

Simon Petya

Az elmúlt pár évben nagyon népszerűvé vált a külföldi továbbtanulás, ezen belül is meghatározó a Cambridge-i egyetem szerepe. Érdekes kérdésnek tartjuk, hogy miben hasonlít és miben különbözik az angliai, illetve az itthoni képzés. Volt táboros diákunk, Simon Péter mindkét egyetemen tanult matematikát. Petyával beszélgettünk arról, hogy milyen tapasztalatokat szerzett a két helyen.

Miért döntöttél a matematikusi pálya mellett?
Nem azért mentem el matematikát tanulni, mert látok valami távlati célt, ami felé éppen közelednék. Leginkább azért, mert általános és középiskolában nagyon megszerettem. Tanári visszajelzésekből és versenyeredmények alapján úgy tűnt, hogy tehetséges is vagyok, és ezt szerettem volna folytatni. A matek meg olyan, amivel nagyon szerteágazó dolgokat lehet csinálni egyetem után is. Még nincs konkrét tervem a folytatásra, nyitott vagyok mindenre.

Egy évig jártál az ELTE matematika szakára, utána kezdted újra Cambridge-ben ugyanazt a szakot. Ez egy rendhagyó pálya, mi ennek az oka?

Az, hogy Cambridge-be jelentkezek már középiskolában is tervben volt, ez nem egy újonnan jött gondolat. Tizenkettedikesként még nem jelentkeztem. Egyrészt az angoltudásomban nem voltam biztos, másrészt nem is éreztem magam elég érettnek, hogy akkor ott is hagyjam az országot, és ez abszolút így is volt. Nem voltam felkészülve rá. Úgy érzem, hogy ez az itthon töltött egy év nagyon jót tett nekem. Szakmailag is, illetve az angoltudásomat is tudtam fejleszteni.

Nehéz volt a döntés, hogy az ELTE-t, vagy Cambridge-et válaszd?

Igen, eleinte nagyon bizonytalan voltam. Sokszor, sok emberrel beszéltem erről. Többször kérdeztek, mikor visszajöttem, hogy melyik a jobb. Erre nyilvánvalóan nincs egy egyértelmű válasz: valami itt jobb, valami ott. Eleve máshogy is lehet csinálni, például elvégzed itthon az alapkézést, aztán csak mesterre mész ki. Szóval sokféle lehetőség van, végül én egy évet jártam az ELTE-re, és aztán Cambridge-ben újrakezdtem az alapképzést. Egyelőre úgy érzem, hogy ez egy nagyon jó döntésnek bizonyult.

Milyen félelmeid/várakozásaid voltak?

Leginkább az angol volt ez, hogy ez elég jól megy-e. Nem is annyira a kurzusok miatt féltem ettől, hiszen figyelnek erre a tanárok. Eleve csak az ott tanulók fele angol, sokan nem is angol anyanyelvűek. Ezzel nem is volt semmilyen gond. Viszont az elején eléggé meg voltam szeppenve, mikor normál társalgásba cseppentem. Akkor voltam leginkább bajban, amikor anyanyelvűekkel kellett beszélgetnem. Azért két hónap alatt elég jól bele tudtam jönni.

A társaid figyeltek arra, hogy nehézséget okoz neked a nyelv?

Volt, aki igen, volt aki nem. Nem volt egy egyértelmű tendencia. Akikkel én jóban lettem, azok eléggé odafigyeltek erre.

Visszatérek még a félelemekhez. Nyilván volt bennem kis aggódás, hogy meg fogom-e találni a baráti társaságom. Két hónap után persze erre elég nehéz jól válaszolni, hiszen ennyi idő nem tud pótolni 3-4 éves barátságokat. Mindenesetre azért már kialakítottam kint egy baráti társaságot, amiben csak én vagyok magyar, ezt nagyon szeretem is. Természetesen ez még nem olyan mély, mint az itthoniak.

Mennyire maradtak meg az itthoni barátságok?

Nálam megmaradtak. Egyrészt tarto(ga)ttam is a kapcsolatokat, másrészt, amikor hazajöttem, akkor kb. ott folytattuk mindenkivel, ahol abbahagytuk. Persze, két hónap nem olyan sok idő.

Visszatérve az előző kérdésre, milyen várakozásaid voltak az egyetemmel kapcsolatban?

Próbáltam elkerülni azt az érzést, hogy most én kimegyek a nagy, nyugati Cambridge-be, ahol kolbászból van a kerítés és minden tökéletes. Igazából nem nagyon gondoltam bele, hogy milyen lesz, inkább magamat hergeltem arra, hogy akármilyen lesz, én megpróbálom elérni, hogy jól alakuljanak a dolgok. Természetesen szerettem volna, hogyha jó lett volna a tanítás (ez be is jött), találjak barátokat, jól menjen az angol. Ezek leginkább magammal szembeni elvárások.

Cambridge

Cambridge, Pembroke College (forrás: pem.cam.ac.uk)

 

Milyen kurzusaid vannak most és milyenek voltak itthon?

Kint 4 tárgyam volt, megpróbálom lefordítani a nevüket. Volt Csoportelmélet, Differenciálegyenletek, Vektorok és mátrixok, illetve Számok és halmazok. Második harmadévben szintén 4 tárgyam lesz: Analízis, Dinamika (fizika), Valószínűségszámítás, illetve Vektorkalkulus.

Itthon két félév volt, ebben szerepelt Analízis I-II., Algebra I-II., Véges Matematika I-II., Elemi matematika, Számelmélet és Geometria. Most ennyi ugrik be, itthon több tantárgyam volt, mint amennyi most van.

Látsz különbséget a két kurzuskínálat között?

A Számok és halmazok elemi számelmélet és kombinatorika, amit én már lényegében középiskolában megtanultam. Ebben az angolok le is vannak maradva, ők sokkal alkalmazottabban tanulják már középiskolában is a matekot. Például ők sokkal rendesebben tanulnak integrálni, találkoznak differenciálegyenletekkel is, ami nekem viszont teljesen új volt.

Általában is azt a különbséget veszem észre, hogy kint sokkal alkalmazottabban közelítenek a matematikához, akár nincs is rendesen felépítve, sok mindent nem is bizonyítunk. Itthon mindent szépen elmondanak nekünk: eljutunk valahonnan valahova, nem hagyunk lyukakat. Kint minden további nélkül kimondanak olyan dolgokat, amiket még nem tudunk bizonyítani. Erre példa a Differenciálegyenletek, ami egy alkalmazott tárgy. Ott egy csomó mindent csinálunk, amiről igazából nem tudjuk, hogy miért csinálhatjuk, majd megtanuljuk később. Nekem ez nehézséget is okoz, én sokkal jobban tudok foglalkozni a matematikával, ha teljesen átlátok mindent, értem az állítások hátterét is.

Mindkét helyen tanultál lineáris algebrát. Volt-e eltérés a két anyag között?

Lényegében megegyezett a két anyag, apróbb különbségek persze biztosan voltak. Esetleg kicsit más sorrendben haladtunk, talán itt is inkább a hozzáállás volt más.

A Cambridge-i képzés formája is más. Nem két félév van, hanem 3 trimeszter, szombaton is van tanítás. Itthon vannak gyakorlatok, kint ez nincsen, hanem egyéni foglalkozások a jellemzőek. Melyek a lényeges eltérések, mi az amit kiemelnél ebből?

Egyrészt nekünk csak 4 tárgyunk van, minden nap 10-től csak délig van két előadás. Ezen kívül van még heti 2 gyakorlat, amik lényegében magánórák. Egyedül vagy kettesben (Homonnay Bálinttal) veszek részt egy ilyen órán. Ezekre előre be kell adni 13-15 feladat megoldását írásban, és ezeket beszéljük meg.

Mi történik abban az esetben, hogyha valamit nem sikerül megoldani?

Ez ott dől el. Vagy elmondja a tanár a megoldást, vagy segítséget ad. Az is számít, hogy te mit szeretnél az adott feladattal.

Arról kapsz visszajelzést, hogy mennyire elégedett a tanár a teljesítményeddel?

Abszolút. Ezért is kell előre leírni, minden feladatot is alaposan megbeszélünk: milyen volt a leírás, mik voltak a hibák, stb.

Köszönöm, folytasd!

Formálisan Angliában nekünk nagyon sok szabadidőnk van. Azonban heti 30 feladatot meg kell oldanunk, és le is kell írnunk, tehát nagy hangsúly van az otthoni önálló munkán.

A magyar rendszerre mi a jellemző?

Egyrészt az embereknek sokkal nagyobb szabadsága van a tárgyfelvételben. Minden tárgyat 3 szinten lehet felvenni. Majdnem minden óra másfél órát jelent, jobban szét vannak szórva, nincsenek tömbösítve, és persze jóval több is van belőlük. A feladatokat nem kell beadni előre, csak meg kell oldani, inkább az órán van munka.

Összeségében kevesebb munkát jelent a magyar rendszer?

Ahhoz, hogy teljesítd, kevesebb munka is elég, viszont ekkor nem kapsz olyan jó értékelést. Az még egy fontos különbség, hogy mi Cambridge-ben egész évben nem kapunk jegyeket, csak év végén van 4 darab vizsgája mindenkinek. Az utolsó trimeszterben már csak ezekre készülünk. A vizsgák eredményeit összeadják, és az összpontszám alapján sorba állítják az embereket. A sorrend alapján kapunk ötöst, négyest, hármast vagy kettest. Megbukni akkor lehet, hogyha nem teljesíted a minimumkövetelményeket, tavaly talán senki sem bukott meg. Magyarországon van két vizsgaidőszak (szóbeli vizsgákkal), és évközben is van még általában két írásbeli dolgozat (zh).

Milyenek voltak a tanáraid, mennyire voltak felkészültek? Volt ebben különbség?

Próbálok különbséget keresni. Mind a két helyen az összes tanár teljesen fel volt készülve, szakmailag mindenki nagyon profi volt. Ebből is látszik, hogy most attól, mert Cambridge, attól még nem igaz, hogy “Hú, mennyivel nehezebb, meg jobb!”. Az ELTE nagyon jó hely, hogyha valaki akar matekot tanulni.

Jellemző az, hogy a tanárok maguk is kutatnak? Meg tudod-e ítélni, hogy a tudományos életben mennyire “nevesek”?

Abban szinte biztos vagyok, hogy kint minden tanár kutat, de lényegében abban is, hogy itthon is. Ha nem is folyamatosan, de alkalmanként biztos, hogy foglalkoznak matematikával. A kintieket biztosan nem tudom megítélni, hogy mennyire nívós nevek a szakmában, de itthon is csak szóbeszédek alapján tudnék értékelni.

ELTE

ELTE (forrás: eduline.hu)

 

Egy egyetemi rangsorban a Cambridge-i egyetem éppen 6., míg az ELTE a 448. helyen áll. Érezhető ez a különbség?

Csak hatodik? Visszaestünk? Biztos, hogy jó a rangsor? (nevet) Nincs nagy rálátásom, de azért szerintem az igaz, hogy a diákoknak az átlaga jobb Cambridge-ben, mint az ELTE-n. Az biztos, hogy aki Cambridge-ben van, az már elég jó. Elég kemény és hosszú felvételivel lehet oda bekerülni. De azért nagyon elválik az egész egyetemtől a matematika szak, azon belül is egy külön csoport, aki kutató matematikus akar lenni. Én azt látom, hogy az ELTE matematikus képzése is baromi színvonalas. Ami egy különbség – már az előbb is beszéltünk róla – hogy azt el lehet úgy végezni, hogy az ember nem fektet bele sok munkát. Magyarországon az kell, hogy legyen az embernek belső motivációja, hogy igenis csinálja, ekkor sokat ki lehet hozni belőle. Volt arra is példa, hogy valaki az ELTE BSc után jött Cambridge-be, és úgy érezte, hogy egyáltalán nincs semmivel sem lemaradva a többiektől. Szerintem a ranglista azt nem árulja el, hogy az ELTE-ből is ilyen sokat ki lehet hozni.

Az utóbbi években sokan mentek Cambridge-be Magyarországról. Látható ez ott? Összetartó-e a magyar közösség?

Nagyon-nagyon sok magyar van kint, és ez érezhető is, én már sok ismerősömmel találkoztam ott. Ha jól tudom, akkor a mostani elsőévesek már 25-en vannak, ami nem egy kis szám, matek szakon is vagyunk 6-7-en. Sokakat már előbb is ismertem, táborokból, versenyekről. Van külön csoportja is a magyaroknak, többféle programot is szoktak szervezni. Én valamikor részt veszek ezeken a programokon, valamikor nem, ez elég változó. Van olyan, aki egyáltalán nem vesz részt ilyeneken, ez egyénenként erősen változó. Aki akar, az könnyen tud magyarokkal találkozni. Persze ez veszélyes dolog is, mert magyarokkal nagyon kényelmes lenni, ugye. Sokakat ismer is az ember, nagyon könnyű magyarul is beszélni, el lehet így kényelmesedni. Szerintem erre oda kell figyelni, hogyha valaki kimegy. Hiszen nyilván nagyon klassz dolog külföldiekkel megismerkedni.

Már elég sokan elvégezték kint az egyetemet. Mit csinálnak a BSc után, van-e tipikus folytatás?

Ez nagyon szerteágazó, kb. mindenre tudok példát találni. Van olyan, aki ott marad az egy éves mesterre, valaki elmegy más egyetemre, mások inkább egyből dolgozni kezdenek a diploma után. Biztos olyan is volt, aki visszajött. Én is úgy vagyok vele, hogy abszolút nem tudom, hogy mit akarok. Egyelőre inkább a lehetőségeimet próbálom tágítani, azért Cambridge után nagyon sok lehetősége van az embernek.

Utolsóként az anyagi részéről szeretnék kérdezni. Ha jól tudom Magyarországon ingyenes a képzés. Mi a helyzet ezzel Cambridge-ben?

Tényleg fontos erről is beszélni. Magyarországon ingyenes a képzés. Angliában két meghatározó költség van: a tandíj és a megélhetés. A tandíj 9000 font, ami kb. 4 millió forint, egy kicsit kevesebb. Erre a tandíjra fel lehet venni diákhitelt, ez egy kedvező lehetőség. Alig van rajta kamat, a visszafizetést csak akkor kell elkezdeni, hogyha a fizetésed elért egy küszöböt. Ha jól tudom, de ennek utána kellene nézni, akkor az alapösszegen felüli 9%-ot kell törleszteni. Erre jön a megélhetés, ami most kb. 5000-5500 font évente. Persze ez egyénenként változik, kint aztán tényleg lehet költeni, el is lehet szállni. Én eléggé spórolok is, nem költök kb. csak kajára. Mindenki kap támogatást az egyetemtől, szociális alapon. Vagyis attól függ, hogy mennyit kapsz, hogy a szüleid mennyit keresnek. Ez maximum 3500 fontot jelent, ehhez egy-két college ad még támogatást. Például az enyém 1350 fontottal egészíti ki ezt. Tehát mindenképpen kell otthoni támogatás. Ha nagyon szűkös az anyagi helyzete valakinek, akkor az egyetem rugalmasan áll hozzá a kérdéshez. Nem szeretnék, hogyha valaki anyagi gondok miatt nem tudná elvégezni az egyetemet.

Az interjút Szűcs Gábor készítette.

Hasznos olvasnivaló Tomon István hasonló írása is. További beszámolók is elérhetőek a Fazekas Gimnázium honlapján.

Hozzászólások